Kihasználod az agyad kapacitását? Majdnem biztos vagyok benne, hogy nem. Hisz nem nagyon foglalkozott azzal senki, amikor gyerekek voltunk – sőt, most sem teszi – hogy megtanítsa nekünk, azt hogyan is lehetne csinálni … felnőttként pedig az ember azt veszi „alapértelmezettnek”, amit megszokott. Eszébe sem jut megkérdőjelezni, hogy lehetne ezt másképp is! Pedig mennyivel gyorsabb, élvezetesebb és intenzívebb lehetne a tanulási folyamat bármely életkorban, ha tudnánk, hogyan csalogassuk elő agyunkból a benne rejlő, rengeteg „lóerőt”, végre méltó feladatok elé állítva „őt”. Biztos vagyok benne, hogy nagyobb kedvvel is csinálnánk! S mivel már elég sokat tudunk az agy és az elme működéséről, ha utánamegyünk kicsit, erről a területről szeretnék némi tudást megosztani Veled.
A Te agyad potenciálja sem más, mint Einsteiné
Pont ugyanolyan potenciállal bíró agyad van, mint Teslának, Einsteinnek, vagy Elon Musknak. Csak lehet, hogy kicsit kevésbé ismered a „használati útmutatót” hozzá ???? … Ám ha megtanulod kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket, tán 5%-ról 10%-re is növelheted a hatásfokát! Ami a gondolkodásmódodban, a hozzáállásodban és az elért eredményeidben is visszatükröződik majd …
A helyzet az, hogy egy rendkívül felgyorsult, digitális korban élünk – szólj, ha esetleg nem érzékelnéd! – ahol az AI (artificial intelligence) lassan kiváltja az embert, űrhajók repkednek a Marsra és tele az út villanyautókkal.
Ám ennek ellenére az emberek döntő többsége úgy használja az agyát, mintha “lovaskocsi” volna … egyetlen egy ok miatt: nem ismerik, hogyan lehetne sokkal jobban – hisz senki nem tanította meg nekik! Ezen most változtatunk kicsit ???? …
Így tanul hatékonyan az agyad …
Az agy működésével kapcsolatban a 2 legfontosabb felismerés: hogy asszociációval és időnkénti, rendszeres ismétléssel rögzíti és hívja elő az új információt!
(megint csak utalnék a magyar nyelv rendkívüli bölcsességére: “ismétlés a tudás anyja” – de még mennyire, hogy …!)
Továbbá, fontos tisztában lenned azzal is, hogyha az agyad épp unatkozik – mert nem kap számára méltó feladatokat – majd keres magának szórakozást! Képzeld csak el, hogy egy jó kis autóban ülsz és valaki tötyögve, 50 km/óra sebességgel halad előtted az úton. Ilyenkor fordul elő az, hogy sok sofőr – pláne a férfiak – „eldobják az agyukat” és mint az őrült kezdenek előzgetni (kell az izgalom az agynak). Más ilyenkor eszik, iszik, telefonál, keres zenét stb stb. Egész egyszerűen az ember agya ilyenkor halálra unja magát. De gondolj csak egy Forma-1-es pilótára – aki több százzal száguld valamelyik ringen. Full koncentrációban. Az elméje tudja, hogy itt most olyan figyelemre, koncentrációra és precizitásra van szükség, mint még soha, mert ez itt most szó szerint élet-halál kérdése!
Azt mondhatjuk tehát, hogy az agyad sem akkor nem képes a hatékony tanulásra, ha túl alacsony szintű impulzusokkal találkozik (ilyenkor elkóricál alfába, amire az a jellemző, hogy a belső világod sokkal valóságosabbnak tűnik, mint a külső: lásd matek órán az ablakon kibámuló diák), sem akkor, ha nagyon zaklatott, vagy stresszes vagy (ilyenkor pedig a „túlélést” helyezi előtérbe és teljesen „szétforgácsolódik”, ami azt jelenti, hogy az egyes agyi területek nem kommunikálnak egymással) Az agy számára a legjobb a nyugodt, lelkes érdeklődés és izgalom – ezt akkor tapasztalod meg, amikor egy téma igen-igen érdekel. S ha ilyenkor felraknának egy EEG-t a fejedre, akkor az közepes béta agyhullám dominanciát mutatna.
8 szabály az éles memóriához
A kimondott szavaiddal folyamatosan utasításokat adsz az elmédnek – ha tudatában vagy, ha nem! Ezért érdemes nagyon odafigyelned – s ha szükséges, cenzúráznod – hogy mi minden hagyja el a szádat. Példának okáért, ha valaki folyton azt hajtogatja: jajj, csak nehogy elfelejtsem …! – szerinted mi történik? Naná, hogy az esetek döntő többségében pont azt fogja elfelejteni, amit nem szeretne. Mi lenne, ha mostantól inkább azt mantráznád: Emlékszem rá! Jusson eszembe, hogy …!
S hogy hogyan tehetsz szert éles memóriára? (a nevekre majd külön kitérek – tudom, hogy az sokatok “mumusa”) Ha ismered az alábbi 8 szabályt vele kapcsolatban:
1. Az elsőre – ami az első bármiben, arra mindig jobban emlékszel
2. Az utolsóra – egy felsorolásnál az utolsóra is mindig emlékszel, ugye?
3. Jól organizált, valamely logika mentén szervezett információra
4. Érzelmi töltettel felruházott infóra (bármire, ahol érzelem van, és a tested nem csak megérti, hanem átéli a történést, ami az adott dologhoz kapcsolódik – az átélésben mindig biokémia is van)
5. Bármire, ami MÁS, mint az őt körülvevő többi; ami kirívó, vagy különleges (ha sok szürke ruhás ember között látsz egy rózsaszínbe öltözött, rózsaszín kalapos szupernagyit, kire fogsz emlékezni?)
6. Ami ismerős – amit valamely, általad már jól ismert dologhoz tudsz kötni (asszociáció!)
7. Amit vizualizálni vagy képes (mindent képes vagy, némi “áttéttel” vizualizálni – hisz az emberi elme különlegessége, hogy képekben gondolkodik. Ha azt mondom Neked, “piros autó” már látod is, nem igaz? ;)) Minél mulatságosabb, minél kevésbé logikus, vagy hagyományos, amit vizualizálsz, annál jobban fogsz emlékezni rá …
8. Amihez bármi mást asszociálni tudsz – márpedig mindig tudsz …
A gyerekek gyors tanulásának titka
S hogy miért tanulnak a gyerekek olyan baromi gyorsan és hatékonyan? Ha belegondolsz, 7 éves korukig megtanulják nagyjából az őket körülvevő világ szabályait, az abban való, viszonylag biztonságos működést.
Leginkább az alábbi okok miatt:
– rengeteget MOZOGNAK! Márpedig tanulni a leghatékonyabban mozgás közben lehet, illetve
– ha minél több érzékszerved bekapcsolod a tanulási folyamatba! Ne csak lásd, halld és érintsd is! Ha hallasz valami fontosat, amit meg akarsz jegyezni, vizualizálj rá valami jó muris, oda nem illő képet, majd mondd ki párszor és valahogy rakd bele a tested is! (mindjárt hozok példát)
– a kisgyerekek agya théta állapotban van az ébren töltött idő döntő többségében. Ez az elmélyült figyelem és alkotás állapota, egyfajta “transz”, amelyet akkor tapasztalsz, amikor valaminek annyira átadod magad, hogy megszűnik körötted tér és idő …
Tudod, mivel vagy képes előidézni ezt saját magadnál a hétköznapokon? Pl. a klasszikus zenével. Leginkább a barokkal. Egy kis Bach, vagy Vivaldi segít???? Vagy megfelelő frekvenciájú hanganyagok hallgatásával – a YouTube-on is van fent jó sok …
FDR technika – a fantasztikus névmemóriáért
És akkor nézzünk egy névmegjegyzős technikát, mert megszámolni nem tudom, hányszor hallottam én már a következő mondatot: “Jajj, nekem olyan rossz a névmemóriám!” Hát, ha még így ki is mondod, ne csodálkozz rajta túlzottan …! (tudod, az a fránya “várakozások törvénye” – szinte utasítod az agyad, hogy rossznak kell lennie! Mi lenne, ha inkább ezt mondanád: remek a névmemóriám! – és elkezdenéd gyakorolni, amit leírok Neked)
Az alábbi technika az USA 32. elnökének, Franklin Delano Rooseveltnek a nevéhez fűződik (FDR technikának is hívják):
– ha valaki bemutatkozik Neked, “írd fel” – persze, csak a képzeletedben – az adott személy nevét színes, vastag filccel a homlokára (LÁSD!)
– majd a beszélgetés közben mondd is ki, legalább 3x (HALLD, ahogy mondod!)
– a kezeddel, nagyon kicsi, mikromozdulatokkal, a tested mellett “írd le” a levegőben a nevet (ÉREZD!)
Tényleg működik! Jó gyakorlást!
S ha megérted, hogy tanul az agyad – hát nem egyszerűbb használni a képességeit?! S a tanulási módozatunkat adaptálni hozzá? Csak meg ne lepődj, mi mindenre fogsz emlékezni… Ja, amúgy tudtad, hogy az agynak, a világegyetemnek és az internetnek ugyanaz a struktúrája? Hogy véletlen lenne? Nem hiszem …
Ha hasznosnak találtad ezt a cikket, oszd meg bátran másokkal is! Hadd tudják meg minél többen, hogyan használható ki legjobban a saját agykapacitásuk!
Millió puszi: Ági
