Az Ágipilates Szupertáborok különleges helyet foglalnak el a szívemben. És azt hiszem – remélem -, a Résztvevőkében is 😉 … Két dologban mindig előre biztos vagyok a tábor kapcsán: tudom, hogy amint elkezdődik, szinte egy szempillantás és elérkeztünk a végéhez! Hisz annyi torna – zömében Pilates, de nem csak az ;)! – és program lehetőség várja a Vendégeket, hogy ebben a 3,5 napban csak a fejünket kapkodjuk és pörgünk (gondolkodni, különösen otthoni dolgokon tépelődni, itt nincs idő, kérem! Nem véletlenül van ez így kitalálva …). A másik pedig, hogy amikor a tábor végén végignézek a Lányokon, látom a csillogó tekinteteket, a mosolygó – kisimult arcokat, a feltöltekezett lelkeket és újra erős-ruganyos testeket, azt érzem, megéri! De még mennyire ;)! Köszönöm, hogy idén Meseországban kalandozhattunk együtt …
Az első nap délutánján – ami a tábor megnyitó és az ismerkedés után mi mással is kezdődhetett volna, mint Pilatesszel?! – mindjárt beléptünk Meseország kapuján, ahol Halmos Monika, a virágkonyha hazai egyetlen szakértője, a Rózsakunyhó Alkotóműhely alapítója vezetett be minket a “tündérek eledelének”, az ehető, főzéshez is használható virágoknak a világába! Természetesen az elméletben megszerzett tudásunkat rögtön kamatoztattuk is és elkészítettük első virágos ételsorunkat: a virágos sárgadinnye levest (benne vadárvácskával és illatos, nyári virágokkal), a citromos csirkecsíkokat levendulás almapürével és virágos rizzsel, valamint kaptunk egy kis “örökzöld” levendulás kekszet, mert ügyesek voltunk 😉 … (ezt Monika előre megsütötte nekünk – örök hálánk, így nem kellett a 40 fokban még sütőt is kapcsolni!) Az egész főzésben roppant motiváló volt – amellett, hogy tényleg érdekes, új megközelítést kaptunk, amelyet könnyen átvihetünk a “hagyományos” konyha világába – hogy azt ettük, amit főztünk :)! Vagyis aznapra ez volt a vacsoránk. Nagyon hatékonyan is működtek az együtt főző kis Csapatok …
Második napunkon a reggeli 3/4 wellness step és Pilates óránk után drótszamárra pattantunk, hogy felfedezzük a “négyszögletű kerek erdőt”! Külön vízmű-engedély birtokában tényleg a Szentendrei sziget mesebeli szegleteibe sikerült eljutnunk profi “szigetkalauzunk”, Melinda vezetésével. Végigkerekezve a Duna mellett láthattuk a Budapest vízellátásának 80%-ról gondoskodó parti kutakat és meghallgathattuk a mára már sajnos kiszáradt Merzsán tó történetét. Meseország szellemének megfelelően, a mező virágaiból “báli ruhát” díszítettünk, “herceget” is foghattunk magunknak, sőt, hulahopp karikával táncot is lejtettünk 😉 …
A 3 órás biciklitúrát követően Sasa kertjébe érkezve megpihentünk kicsit. Sárfi Gabriella – a helyiek körében csak Sasa 🙂 – házi készítésű szörppel és igazi feketekávéval várt minket. Meg egy történettel, amely mindnyájunkat megérintett és mélyen elgondolkodtatott. A “csatni története” az övék. Arról szólt, hogy egy falu – Szigetmonostor – és az ismerősök, barátok összefogása hogyan segített, hogy Sasa lánya, a nagyon súlyos beteg Lili végül 8 év küzdelem után teljesen meggyógyulhasson … Arról, hogy éled a hétköznapi életed; minden rendben Veled és körülötted … és egyszer csak történik valami. Valami, amit nem értesz, miért pont Veled … hogy lehet ez … hogy fogsz ebből kimászni, hogy éled túl. És arról, hogy értékelődik át egyszerre minden Benned. S miközben a történetet hallgattuk, gyógynövényes indián karkötőt készítettünk magunknak, ami – reméljük – megvéd minket, ha mindentől nem is, de legalább az “ártó szellemektől” …
Az estét már mindenki izgatottan várta, hisz az tényleg csak a mesében fordulhat elő Veled, hogy egy igazi ír sztepptánc bajnok tanítson írszteppelni, nem igaz?! Márpedig velünk most ez történt! Maga Cathrine Gallagher, az Irish Dance Company alapítója jött el hozzánk és a fejébe vette, hogy igaziból megtanít nekünk egy koreográfiát. Mikor először bemutatta, mit tervez számunkra, elnézően mosolyogtunk és azt hiszem, egyikünk sem gondolta komolyan, hogy ez tényleg így is lesz. De a vele töltött 2 óra több mindent is bebizonyított számunkra: először is, hogy Cathrine remek tanár! És maximalista. Nem számoltam, hányszor hangzott el a szájából a “még egyszer!” (magyarul!) – biztos belezavarodtam volna, annyiszor! De a koreográfiát VALÓBAN “belénk verte” (bár azért hozzátenném, hogy mi is nagyon ügyesek voltunk;))! Olyannyira, hogy a mai napig le tudom lépni … hja, kérem! Az izommemória! Másrészt arról is megbizonyosodhattunk, hogy Cathrine amennyire profi, annyira kedves, szerény és alázatos. Ő érezte megtiszteltetésnek, hogy meghívtuk :)! Természetesen mi pedig annak éreztük, hogy eljött! Az est fénypontja az Ő bemutatója volt, amiből pedig az vált egyértelművé számunkra, hogy nagyon-de-nagyon tud táncolni! (saját együttese megalapítása előtt a Riverdance táncosa volt) Jóformán nem tudtam olyan fotót készíteni róla, amikor nem fél méterrel a talaj felett “lebegett”… NAGY ESTE volt, igaz ;)?
Másnap a tornáé volt a főszerep: 4 órás wellness maraton várta az előző napi mozgásanyagon megedződött Résztvevőket :)! Pilates, BodyArt, Groove és Garuda – mind-mind terítéken. Csupa-csupa, nem csak a testet edző, de e lélek húrjait is megpengető mozgásforma, amit nagy lelkesen végig is nyomtak a Lányok! És a saját bevallásuk szerint nem is volt megerőltető (annyira) ;). Büszke vagyok Rátok, Csajok! Le a kalappal!
A délután a fizikai “megnyugvás”, ellenben a lélekben való elmerülés jegyében telt. Csiffáry-Vass Réka a meseterápia tudományába avatott be minket, sőt, egy igazi workshophoz méltóan dolgoztunk is magunkon egy kicsit. Mesét hallgattunk, “boldogságos kérdőívet” töltöttünk ki, megbeszéltük, hogyan segíthetnek a mesék illetve azok karakterei hétköznapi életünk szebbé-jobbá tételéhez és talán egy kicsit újra kedvet kaptunk a gyakoribb meseolvasáshoz (azok is, akik épp nem kisgyermekes Édesanyák és Nagymamák, mert Ők olvasnak eleget …). Persze, arról is esett szó, mely mesék azok, amelyek tényleg segítenek-gyógyítanak … és hogy mit és hogyan érdemes olvasni a kicsiknek. Köszönjük, Réka!
Utolsó esténk fénypontja a “mesebeli herceg” érkezése volt. A fehér lovon érkezés ugyan most – a szakadó eső miatt – elmaradt (pedig valódi lovas musical színész volt meghívottunk), ám Hercegünk így is igazi lovagnak bizonyult, annak minden tulajdonságával együtt 🙂 … Azt hiszem, erre a “posztra” Buch Tibornál rátermettebbet, belevalóbbat, sármosabbat nem is találhattunk volna :)! Megnevettetett, megtáncoltatott bennünket (volt itt még asztal tetején táncolás is ;)), mindeközben fantasztikus dalokat adott elő – remekül, koccintott is velünk … szóval, igazán Királylánynak érezhettük magunkat a társaságában!
A Meseországban eltöltött 3,5 nap hamar elröpült! Az utolsó napon még egy “megnézzük-hogy-mit-tanultunk” Pilates óra és a résztvevők értékelése következett. S hogy ki hogy érezte magát?
“Köszönet ezért a nagy szeretettel és hozzáértéssel összeállított táborét. Testünk és lelkünk hosszú időre szóló útravalót kapott.” (Drégely Ágnes)
“Valóban Meseországban éreztem magam, s emellett önmagamról is megtudtam néhány új dolgot. Örülök, hogy újra részese lehettem Ági mesevilágának” (Németh Mónika)
“Köszönöm, hogy ilyen kicsi babával is részt vehettem. Egy ajándék volt ez a pár nap. Nagyon hálás vagyok a sok segítségért!” (H. Szabó Judit)
(a 2,5 hónapos Dani baba volt táborunk legifjabb “résztvevője” :))
“A szervezők igazán szívvel-lélekkel elhivatottak a Pilates mozgásforma iránt, ami magával ragadja a résztvevőket is. Köszönöm, hogy figyelembe vettétek egyéni adottságaimat, egészségi állapotomat. Ez nagyon jól esett! Visszaadtátok az önbizalmamat, hogy igenis képezhető vagyok és buzdítottatok, hogy ne adjam fel. Köszönöm!” (Siposné Rózsa Erzsébet)
Mi köszönjük, Lányok, a sok éve tartó, töretlen bizalmatokat! Hogy jöttök, itt vagytok, adjátok magatokat, testestül-lelkestül …
A Tündér-kommandó ez alkalommal búcsúzik, ők már a múlt. De Szupertábor lesz jövőre is, méghozzá augusztus 14-17. között. Vésd be a naptáradba – és kezdődjék a visszaszámlálás 😉 … Téged is szeretettel várunk!
