Ez az iromány szerves folytatása a Forma-Tervező múltkori számának; a 2 rész együtt alkot értelmes egészet :-)! Ld. 1-2.) pont az előző cikkben…
3.) Mikor figyelj nagyon a gyerek tartására? – A legveszélyeztetettebb korszakok egy gyermek életében
A csontváz teljes kialakulása ugyan 20-24 éves korra tehető, mégis már korán el kell kezdened figyelni gyermeked statikus testtartására (hogyan áll, ül, fekszik), csakúgy, mint a dinamikusra (milyen minőségben vitelezi ki a mozdulatokat). Ugyanis a mozgató rendszer 20 éves kori minőségét ezek 100%-ban befolyásolják.
Mit értek ez alatt?
Ha egy gyerek mindig görnyedt tartással, rossz széken ül az íróasztalánál, akkor ez a testhelyzet a folyamatos ismétlések miatt így rögzül az idegrendszerben lenyomat = engram formájában. Ennek pedig az a következménye, hogy ő ezt a tartást egy idő után már normálisnak fogja érezni és ha netán valaki visszaállítja a helyes testtartásba, azt fogja kényelmetlennek, helytelennek érezni! Miért van ez így?
Az ismétlődő és berögzült rossz tartás következtében az egyébként szimmetrikus törzstartó izmok egyensúlya felborul. Lesznek, amelyek “túldolgoznak” – ezek a túlzott igénybevétel miatt idővel megrövidülnek. És lesznek, amelyek “aluldolgoznak” – ezek pedig lassan elgyöngülnek, megnyúlnak. A felborult izomegyensúly miatt az izmok nem képesek “tehermentesíteni” a gerincet/porckorongokat és a csontokat-izületeket. A helytelen statikai terhelés következtében egyszer csak beáll a funkció károsodás – és kialakul a gerincferdülés, porckorong sérv, már megdöbbentően fiatal gyerekeknél is!
Mikor figyelj hát fokozottan a gyermeked tartására?
a.) Először is, amikor bekerül az iskolába. Itt több hatás is fogja párhuzamosan érni a gyerkőcöt, amelyek egyenként is igen negatívan befolyásolhatják a mozgatórendszerét – hát még ha ezek mind össze is adódnak!
Az addig örökmozgó gyereket napi 4-5 x 45 percre nyugodt ülésre és figyelem összpontosításra kényszerítik. Nem ugrálhat fel, amikor kedve tartja, nem változtathat testhelyzetet – ülnie kell! Azt jó, ha tudod, hogy ülés közben nehezedik legnagyobb terhelés a gerinccsigolyákra és porckorongokra, másrészt, a statikus testhelyzet a gerinc “halála”, hisz a porckorongok diffúzióval “táplálkoznak”. Az éltető tápanyagok a gerinc rugófunkciójának működése közben juthatnak be a porckorongokba!
Mit lehet tenni? Tanítsd meg gyermekednek, hogy a gerince azért van, hogy azt minden irányba megmozgassa – és adott esetben ne csak a derekánál, hanem a nyakánál is: hajlítsa (előre hajlás), nyújtsa (hátra hajlás) forgassa, oldalirányba hajlítsa, körzést végezzen, hosszanti irányba nyújtsa és nagyon hasznos az úgynevezett rugalmas ütköztetés, amikor pici kis szökkenésekkel segítjük a porckorongok diffúzióját.. Ha mindezt óra közben nem is lehet elvégezni (bár a tanórai “nyújtózkodó” jelentkezés is jó hatással van a gyerek hátára, úgyhogy ha tanul és jelentkezik, már az is tartás javító J), de szünetben, vagy az iskolából hazaérve – akár családtagokkal, egy kis “hazaértünk” torna keretében -e néhány mozdulat nyugodtan elvégezhető és ajánlott!
Érdemes megtanítani gyermeked a helyes ülésre – ha már egyszer ebben a testhelyzetben kénytelen eltölteni napja jelentős részét. Én bátorítanálak arra, hogy már egész kisiskolás korától iktassátok ki a széket az íróasztal elől és próbáljátok ki az ülő labdát. A labdán ülve ugyanis a gerinc mély tartó izmai folyamatos inger alatt állnak – apró, pici, egyensúlyozó, tartás korrigáló mozdulatokat végeznek – szinte észrevétlenül.
Labdán ülve sokkal kisebb az esélye a helytelen medencetartásnak is (amely egyébként a gerinc alakját, terhelését is megváltoztatja). A labdán “ficeregve” pedig a gerinc nem statikus terhelésnek van kitéve.
Amikor a gyermek 1. osztályba megy, nagyon örül, hogy majd lesz iskolatáskája. A táskacipelés öröme azonban hamar lelohad majd! Iszonyú nehezek az iskolatáskák, szegény kis alsósok szinte a földbe fúródnak a súlya alatt! S hogy mennyire káros ez az iszonyú teher a gyerek gerincére nézve, azt talán mondanom sem kell.
Részemről én viszem a gyerekem táskáját kézben az iskolába – ám ha nagyon muszáj, cipeli ő is. Arra már megtanítottam, hogy szigorúan 2 vállra vetve viheti a táskáját. Az egy vállon hordott iskolatáska “gyilkos”: olyan lesz a gyerek, mint egy teniszező. Teljesen féloldalas – szinte csak azt az oldalát fogja használni, az izomzata pedig olyan aszimmetrikussá válik rövid idő alatt, hogy Magad is meglepődsz rajta. Egyenes út a tartáshibákhoz!
És még egy dolog, amely érintheti a kisiskolásokat – és a tartásukat is. Életükbe belép a teljesítmény és az az alapján történő értékelés: sok kicsi ezt a lóversenyt nagyon nehezen viseli! Nem elég, hogy nem játszhat kedvére, nincs délutáni alvás (amelynek egyébként roppant fontos funkciója lenne a gerinc napközbeni tehermentesítésében), de még felmérőt is kell írni, verset megtanulni, ilyen-olyan külön órára járni stb. stb. Nagyon sok kicsinek ez stresszt okoz – kifárad az idegrendszerük és szó szerint összegörnyednek a teher “súlya” alatt; ez pedig testtartásukon is észrevehető.
Mit tégy? Hát, ez nehéz kérdés. Szerintem szépen, fokozatosan kell a gyerekeket bevezetni ebbe a világba. Felesleges túl korán, túl sok mindennel terhelni őket – lesz még rá éppen elég idejük, hogy teljesítsenek! Hagyjuk őket játszani sokat, ne járassuk túl sok különórára őket, ha nem muszáj. Inkább hagyjunk időt a sok mozgásra és mozogjunk velük mi is!
b.) A másik legveszélyeztetettebb korszak a tizenéves kor közepe: ilyenkor a legtöbb tini hirtelen, akár aránytalanul is megnyúlhat (különösen a fiúkra jellemző ez). Ha a törzstartó izmok ereje nem nő ezzel egyenes arányban, rögtön kialakul a hanyag tartás: a vállak előreesnek, a hát púpos lesz, a fej is lelóg. Vagy scoliosis (oldalirányú gerincferdülés) léphet fel, amely gyakori probléma ebben a korban.
Teendő: a törzstartó izmok szimmetrikus erősítése, elölről-hátulról. Ahhoz, hogy a gyerek testtartása jó legyen, nem elég, ha erősek a hátizmai! Megfelelő erejű hasizmokra is szükség van, hisz ezek támasztják elölről a gerinc ágyéki szakaszát, amely felnőtt korban a legfájdalmasabb területté válhat. Az erős hasizomzat biztosítja a medence helyes állását is! Fontos, hogy az erősítő gyakorlatok saját testsúllyal történjenek, és a gerinc szempontjából tehermentesített testhelyzetben pl. hason, vagy oldalfekvésben.
Semmiképp ne engedjük egy 13-14 éves gyereknek nagy súlyok emelgetését! Maximum kézi súlyzóval, vagy gumikötéllel dolgozzanak, hisz a csontszerkezet alakul még, nem szilárdult meg, az izületek könnyen sérülhetnek!
A lányoknál sem maradhat ki ez az időszak: ők leginkább az előretörő nemi jelleg leglátványosabb jeleit, növekvő melleiket szeretnék “rejtegetni”, ezért szinte beesnek 2 válluk közé, ami egyenes út a háti kifózis kialakulásához. Bátorítsuk őket, hogy járjanak büszke, királynői tartással és húzzák ki magukat! A törzs izomerősítő gyakorlatainak szerepét az ő esetükben is hangsúlyoznunk kell!
Még egy fontos dolog: az ember legtöbb, mozgással kapcsolatos szokása 20 éves korára kialakul. Vagyis ami eddig belénk idegződött, azt “visszük” tovább magunkkal felnőtt korunkban is! Márpedig a beidegződéseken nagyon-de-nagyon nehéz változtatni, hisz újra kell tanítanod az idegrendszered a helyes mozdultra és át kell programoznod a helytelent – ami igazi, nagy meló!
4.) Melyek azok a rossz szokások, amelyek biztos gerincproblémához vezetnek gyermekednél?
Mivel már elég sokat említettem belőlük, így itt inkább csak néhány mondatban sorolnám fel őket:
- sok ülés, “punnyadás”, statikus testhelyzet padban, TV, számítógép előtt
- kevés mozgás, a gerinc “nem-használata”
- helytelen edzésmódszerek: nagyon nézd meg, hová, milyen sportágra adod be a gyermeked és azt is, hogy milyen az edző szakmai felkészültsége! Tisztában van-e a mozgatórendszer fejlődésének életkori sajátosságaival, terhelhetőségével (az én gerincproblémám “oka” 12 éves kori atlétika “edzőm”, akinek anno fogalma nem volt arról, hogy egy ekkora gyereknek -aki ráadásul még lány is – nem szabad lökni, meg szakítani 15 kilós súllyal – lett is egy “jó kis” szakadás az ágyéki 5-ös csigolyámban L.)
- féloldalas táska cipelés, féloldalas sportágak (pl. tenisz)
- hason alvás! Ilyenkor ugyanis az ágyéki gerincszakasz belesüpped az ágyba – alulról nem támasztja semmi (hisz a hasizmok ellazult állapotban vannak) Ez jó néhány év elteltével ugyan, de problémákat okoz! (én is átszoktattam magam, pedig a hason alvás volt a kedvencem .)
- sok evés, túlsúly kialakulása. A túlsúly a gerinc gyilkosa. Ha pedig ez már fiatal korban kialakul, egész hamar elkezdődik a gerinc, a porckorongok és az izületek túlterhelése. A rossz statika és az izületeket körülvevő izmok nem megfelelő ereje miatt ezek kopni kezdenek és nagyon hamar mozgásszervi panaszok alakulnak ki! Képzeld el, hogy egy 10 kg-os hátizsákkal kirándulni mész a hegyekbe, jól elfáradsz, majd otthon végre ledobod a hátizsákod. Igen ám, de ha ez a 10 kg túlsúly formájában jelentkezik, akkor azt nem tudod csak úgy “ledobni” – ezért ne hagyd, hogy elhízzon a gyerek!
5.) Mi a legjobb útravaló, amit adhatsz gyermekednek?
Ma Magyarországon a legtöbb rokkantnyugdíjazás és táppénzes nap hátterében valamilyen mozgásszervi panasz áll. Ezek kb. 65%-át teszik ki a gerinc porckopásos, meszesedéses betegségei, amelyeket meggyógyítani nem, csak karbantartani, de még inkább megelőzni lehet!
Amit Te, mint édesanya tehetsz a gyermekedért, hogy ne fájós hátú felnőttként kelljen élnie életét, az 2 nagyon egyszerű dolog.
Megtanítod a helyes testtartásra: egész korán ki kell alakítanod benne, meg kell tanítanod neki, hogy helyes testképe legyen. Elméleti tudást is adj neki és sok-sok példát, amin keresztül megértheti a mondandód lényegét. Persze, tudom, hogy ez egyáltalán nem könnyű, hisz ezt Neked sem tanította meg senki – hogyan add úgy tovább? Várj, talán tudok segíteni J!
Megszeretteted vele a sportot, és rászoktatod a rendszeres testmozgásra! Mivel a gyerek azt csinálja, amit a környezetében lát (utánozva tanul J), ezért ez “sajna” a “vizet prédikálsz, de bort iszol” módszerrel nem fog menni! Neked is el kell kezdened – legalább egy kicsit – mozogni! Így viszont 2 legyet üthetsz 1 csapásra: nem csak a gyereked háta nem lesz kérdőjel, de Te is jobban fogod érezni Magad a bőrödben – s ha netán eddig a Te hátad is fájt volna, az is elmúlik majd J! A gyerek számára pedig felnőttkorára teljesen triviális lesz, hogy mozgás nélkül nincs élet!
Egy sportoló gyermek nagyobb önbizalommal bír, pozitív a jövő-és énképe, társainál szabálytisztelőbb, nincsenek testi panaszai, és lelki fejlődése is kiegyensúlyozott, ritkábban nyúl alkoholhoz, cigarettához, vagy droghoz és mélyebb kapcsolatot ápol szüleivel, barátaival! Ezért talán megéri.
A lényeg tehát a tudatos megelőzésre nevelés. Ha ezt és a fenti 2 tanácsot sikerül megtanítanod gyermekednek, még felnőttkorában is örökre hálás lesz Neked ezért! Eközben pedig a Te lelkiismereted is tiszta lesz, hogy a tudásodhoz mérten a legjobbat kapta Tőled, amit kaphatott!
Tehát, “munkára fel” – egy egészséges hátú, új nemzedékért!
Ha a Te gyermeked a tinédzser kor közepe-vége felé jár, nyugodtan végezheti Veled együtt a PIlates 13 DVD programját. Ezzel megalapozhatod helyes tartását és erős gerincét! Nézz bele!