20 év óta még egyszer sem hagytam magára a családom – nemhogy 1 hétre, de 1 napra sem…

Erre írtam én azt, hogy: szoktatás kérdése! Nagyon sokszor csak mi gondoljuk, hogy nélkülözhetetlenek vagyunk és a családunk nem boldogulna nélkülünk. Aztán – ha netán úgy adódik – és magukra maradnak, mi lepődünk meg a legjobban, milyen jól elvoltak nélkülünk – sőt, még jól is érezték magukat!!! (ez néha nem is esik olyan jól ..) Tehát, szerintem 5-10-20 év után pont itt az ideje egy kis kalandnak! Hidd el, ha anya feltöltődve, kipihenve ér haza, azt a család is megérzi! Van több olyan Törzstáborozónk, akit a férje küld, mondván: „Anya, nem kéne már Pilates táborba menned?” Azért ez nagy eredmény, nem igaz :)?

Még ezek is érdekelhetnek

Keresés

Óda a testedhez

A Húsvét előtti hétvégén edzőképző tanfolyamot vezettem. Roppant izgalmas folyamat! Látni, ahogy a Tanítványok elkezdik átlátni a Pilatest, mint mozgásrendszert! Ahogy a Módszer lassan, de

Tovább olvasom ➞

Prés alatt…

Kint verőfényes napsütés – de engem hív a papír. 🙂 Van, amikor nagyon konkrét mondanivalóval ülök le elé és írok Neked. Ám olyan is, amikor

Tovább olvasom ➞

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük