Ez a kérdés szöget ütött egy hátfájós svájci mérnök fejébe is és – valamire való mérnökként – addig nem hagyta nyugodni, míg rá nem jött a titok nyitjára!
1.) Így járnak ők – mi meg úgy, hogy annak csak fájdalom lehet a vége…
Fent említett mérnökünk – Karl Müller – 1990-ben feleségével Koreába látogatott. Akkor már állandó hátfájdalmak gyötörték … Viszont – helyi divat szerint – elkezdett mezítláb sétálgatni a rizsföldeken és egyszer csak mit vett észre?
Úgyis kitalálod! Igen, határozottan javult a háta – egyre ritkábban jelentkezett a fájdalom. Visszatérve Svájcba nem hagyta nyugodni a gondolat (meg a visszatérő hátfájás): elkezdte tanulmányozni az emberi test felépítését, fiziológiáját és rájött arra – melyet saját, személyes tapasztalata is alátámasztott -, hogy mekkora jelentősége van az egyenetlen talajon mezítláb történő járásnak. Hogy hogyan jönnek a képbe a maszájok?
Müller munkájának, kutatásainak “múzsái” : az ő járásukat tanulmányozta és hasonlította össze a miénkkel: vagyis kemény, sima talajon járó, cipőbe szorított lábú átlag civilekével. Mire jutott?
2.) A gondok gyökere
Azt már az “Izomból …” című Forma-Tervező cikk elején megállapítottuk, hogy 30 éves kor felett szinte nincs is olyan ember -legalább is a jóléti(?) társadalmak polgárai között -, akinek ne fájt volna már a háta, vagy ne szenvedett volna valamilyen mozgásszervi panasztól! Akkor most nézzük a probléma gyökerét!
Az emberi test a természeti viszonyokhoz alkalmazkodva, évmilliók alatt fejlődött ki. Ennek során mozgató szervrendszerünk az egyenetlen talajhoz alkalmazkodott – cipő meg akkoriban, ugye, nem volt még… Ám betört a civilizáció és mi történt?
Szinte alig találsz talpalattnyi zöldet (vagy ha igen, nincs időd kimenni rá) – taposod a kemény aszfaltot és betont naphosszat; mindezt egyenes, kemény talpú cipőben -vagy magas sarkúban, ami még rosszabb… – amely “minél jobban tart, annál jobb ” – legalábbis a cipőipar szerint! Az egyenetlen talajon, mezítláb járás során kifejlődött izom-és idegrendszered ezek között a körülmények között nem azt az ingert kapja, amely tökéletes működéséhez szükségeltetne! Ezáltal bizonyos izomcsoportjaid nem, vagy csak csak alig vesznek részt a mozgatóapparátus munkájában, így szépen, észrevétlenül elsatnyulnak. Később már nem képesek ellátni feladatukat – akkor sem, ha muszáj lenne nekik! Mivel tested intelligens, a többi izomcsoportod egy ideig kompenzál, tehát átvállalja elgyengült izmaid munkáját – ennek következtében viszont túlterhelődik és gyakran megrövidül. S máris elérkeztél az izomrendszer egyensúlyának megbomlásához, amely minden mozgásszervi panasz hátterében megbújik (emlékszel még a tónusos – fázisos izmokra, ugye?) Hogyan járunk?
Járásod egyik alapvető jellemzője – különösen mikor sietsz – az ún. “hosszúlépés”: ez az, amikor jól “kilépsz”, a sarkad, majd talpad többi részét “lecsapva” a talajra, szinte “beleesel” lépéseidbe. Ez hihetetlen sokkot okoz gerincoszlopodnak, csakúgy, mint izületeidnek! Mivel cipőd “tartja” a lábad, az alulról – a talptól induló – izomlánc nincs megfeszülve és kellőképpen felkészülve a “becsapódás” fogadására, így izületeidet semmi nem védi a nyomásterheléstől. Arról nem is beszélve, hogy a hosszúlépés másik káros következményeként a törzs előredől, vele együtt előrebillen a medencéd, ami fokozza az ágyéki gerincszakasz görbületét (ágyéki lordosis-t). Ez pedig oda vezet, hogy az anatómiailag is rövidülésre hajlamos izmaid, melyek a hátsó izomláncban találhatók -lásd vádli, combhajlítók, ágyéki gerincszakasz – meg is rövidülnek; a háti szakaszon található, gyöngülésre hajlamos izmok (a két lapocka közt található rombuszok) elgyengülnek. Így kialakul egy olyan testtartás, amelynek csak fájdalom lehet a vége + belelépsz egy ördögi körbe, hisz minél jobban fáj valamid, igyekszel annál kevésbé terhelni! Viszont minél kevésbé terheled, annál jobban elgyengül, ami meg helyette dolgozik, annál jobban terhelődik és előbb-utóbb az is fájni kezd! Hogy miért nem fáj a maszájok háta?
Ők a mai napig törzsi körülmények közt, civilizációs ártalmaktól mentesen élnek. Mezítláb, egyenetlen talajon, gördülő járástechnikával járnak – vagyis olyan körülmények között, ahogy kifejlődött ideg-és izomrendszerünk. Az ő izomzatuk – beleértve az egyébként lustulásra hajlamos mélyizmokat is – állandó “éber”, készenléti állapotban van: sosem tudhatják, mikor lépnek rá egy kígyóra :-)! Akkor most mit tégy, ha Te is gördülni szeretnél, nem becsapódni és nem akarsz többé hátfájást? – kérdezheted. Hisz nem járhatsz télen-nyáron mezítláb (elég jól néznél ki mondjuk a Nagykörúton hóban taposva…) !
3.) Megoldás – az MBT
Karl Müller is ezt kérdezte! És milyen szerencse, hogy mérnök, mert addig “agyalt” és kutatott, amíg kitalálta. Nem 2 percbe telt neki: fejlesztéseinek 1. szerzeménye 1996-ban látott napvilágot.
A hagyományos “megoldások”, mint pl. bokasüllyedés esetén lúdtalpbetét, izületi panaszok helyretételére csontkovács, vagy derékfájás elmúlasztására egy-két “bogyó” vagy krém, csak a TÜNETET kezelik, az OKOT NEM SZÜNTETIK MEG!!!
Az elgyöngült izmok, amelyek fenti panaszokat okozzák, ezektől a kezelésektől nem fognak megerősödni! Ha hosszútávú, oki megoldásra vágysz, máshol kell keresgélned! Jól van, jól van, mondom már!
Müller megalkotott egy speciális lábbelit, amely nem egy cipő – annál sokkal több! MBT-nek (Masai Barefoot Technology = Maszáj Mezítláb Technológia) nevezte el – végre itt vannak a maszájok :-)…
Az MBT “szíve” a talpszerkezete: egy olyan ötrétegű, instabil talpszerkezet, amely tested állandó egyensúlyozásra kényszeríti (meg ne ijesszen ez az instabil: azért orra nem buksz benne, csak -ahogy édesapám fogalmazta – “olyan érdekesen fog az ember talajt benne az 1. alkalommal”)! Ráadásul, pont instabilitása miatt, ebben nem tudsz hosszúlépést lépni! Lépéseid jóval kisebbek és mindig a sarkad kell letenned először (az MBT sarkát nem tudod lejárni, mert nincs neki:-)), talpad többi része pedig az ún. gördülő rámpán áthaladva, finoman gördülni fog utána. Ez a speciális talp az egyenes talajt egyenetlenné változtatja, visszaadva a munkát minden izomcsoportodnak! Hogy mit csinál?
Tulajdonképpen “visszarakja” a medencéd a helyére és már 1. viselésénél érezheted, hogy Neked mely rész a problémás, ugyanis ott elkezdi “húzni” az izmot! FIGYELEM! Az MBT viseléséhez hozzá kell szoktatni a tested: fél óránál tovább ne legyen rajtad először, mert attól is olyan-de olyan izomlázad lesz, hogy még… Ám, ha – lassan növelve a viselési időt – egyszer hozzászoktál, nem is igen akarsz majd mást felvenni, mert egyből érzed a különbséget!
Hogy milyen pozitív hatása van még az MBT viselésének?
4.) Ezt tudja…
Hihetetlen dolgok történnek az emberrel MBT viselése közben: néhány hete férjemmel egy – végre valahára kettesben eltöltött – hosszú hétvége erejéig 3 napon keresztül MBT-ben róttuk az utcákat (napi min. 8 órában :-)). Hazaérvén párom mérlegre állt és nem akart hinni a szemének: 3 kg-mal mutatott kevesebbet. Rögtön hívtam egy orvos ismerősöm – aki szintén lelkes MBT rajongó – hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy ez az MBT hatása. “Egyértelműen” – válaszolta. Ugyanis a folyamatos egyensúlyozás miatt MBT-ben 30%-kal több izom dolgozik, mint normál cipőben: fokozódik lábszárizmaid, comb – és farizmaid, valamint hasizmaid aktivitása. És ugye azt már tudod, hogy több működő izomnak több energia kell (különösen ha egy 90 kiló körüli emberről van szó, mint az én párom), vagyis jóval több kalóriát használsz fel mozgás során – ergo, jónéhány kilónak is búcsút mondhatsz segítségével!
Mozgásszervi hatásairól idáig írtam, azért még egyszer, összefoglalva: az MBT széltében-hosszában egyenletesen osztja el a terhelést az egész talpfelületeden! (Jártál Te már talpvizsgálaton? Egyszer érdemes megnézni, mit mutat! Az ember általában csak elhűlten álmélkodik, amikor mezítláb a talpvizsgáló gépen állva kiderül, mennyire csámpás… vagyis egyenetlenül terhel! Ugyanez MBT-ben már sokkal szebben fest!) Az instabil talpszerkezet által aktivált, “készenléti állapotban” lévő, megfeszülő izmok tehermentesítik izületeid amelyek ebben az állapotban sokkal jobban “kenődnek”, így a kopásos tünetek okozta fájdalmak is megszűnnek.
A járás és a talajfogás során kapott ütések 47%-kal (Karl Müller mérte ki – nem én találtam ki :-)) csökkennek, ráadásul ezek az energiák az izomzatban nyelődnek el, ezzel is erősítve azt!
Gondolnád, hogy még a lábad is összemegy tőle :-)? Végülis logikus: az elterpeszkedett, ellustult talpizmaid is munkába lendülnek és kis feszessé válnak, ezáltal akár 1-1,5 számmal is “összemegy” a lábad (persze, ez csak rendszeres MBT viselés esetén – és ez csak egy mellékhatása…)
Tehát, summa summarum: ha csak teheted, próbáld ki az MBT-t és persze Pilates-ezz: a kettő együtt csodákra képes! S ha még vársz egy kicsit – mondjuk november 15-ig :-)- akkor kaphatsz tőlem egy kis ajándékot…
Ha ismerettségi körödben vannak hát-és/vagy derékfájósok, ezért a cikkért – és az információért – biztosan hálásak lesznek Neked!
