Minden tábor után nehéz szavakba önteni, hogy mit gondolok, mit érzek. Olyan mintha haza érkeznék, vagy egy régi baráti társaságba. Jó látni, hogy az eleinte bátortalan nők egyre jobban tornáznak, feloldódnak. Már sokadszor voltam táborba, mindig megerősítést kapok. Elégedetten nézek a tükörbe. Tornázok, élek. Köszönöm ismét és ismét Ági és Erika !

(Ágipilates 20/7.) Vissza az életbe ÉS irány az Everness! :) Ahol ezzel a témával várlak …
Tegnap furcsán indult a reggelem – nem tanulnivalóval a kezemben! 😊 Helyette a kertünkben “bóklászva”. Rácsodálkozva, micsoda bőség is vesz körül: a cseresznyefa roskadozik, a

