Minden tábor után nehéz szavakba önteni, hogy mit gondolok, mit érzek. Olyan mintha haza érkeznék, vagy egy régi baráti társaságba. Jó látni, hogy az eleinte bátortalan nők egyre jobban tornáznak, feloldódnak. Már sokadszor voltam táborba, mindig megerősítést kapok. Elégedetten nézek a tükörbe. Tornázok, élek. Köszönöm ismét és ismét Ági és Erika !
Érezd az Életet! – egy újabb Szupertábor, amit még Nagymama korunkban is emlegetni fogunk …
Elérkezett az ősz. Nem csak a naptári – az igazi. Legalább is, ma rég nem látott arcát mutatja az időjárás, hűvössel, esővel. Jól esik. (nem