Megmondom őszintén, hogy rám a sokk erejével hatott, amikor tavaly kiderült a Férjem glutén – és laktóz + a gyerekeink laktózérzékenysége. Még némi lelkiismeret-furdalást is éreztem, hogy én vagyok az egyetlen a Családból, aki bármit (na jó, 1-2 kivételtől eltekintve :)) ehet(ne). (Persze, nem eszem, mert nem akarom Családom többi tagját kísértésbe vinni …) Elemi erővel, szinte pánikszerűen tört rám az “Úristen, mit akkor most mit főzzek?” ” Mit adok én enni nekik?” – mintegy kánont énekelve a fejemben 🙂 – hisz a Férjem rizsen kívül semmilyen gabonát nem fogyaszthat. Arra meg nincs időm, hogy az egész életem a konyhában töltsem …
Szóval, a változás az életünkben gyökeres. Először is, az igazsághoz tartozik, hogy nem voltam az a kimondott konyhatündér és – vess meg 🙂 – főzni sem szerettem. Nem is főztem, csak hétvégén: gyerekek a menzán, Férjem a munkahelyén ebédelt. Igen ám, de a gyerekek egyébként sem laktak jól soha, a Kislányom meg nagyon gyakran jött úgy haza a suliból, hogy fájt a hasa. (a laktózérzékenység tudatában ez nem is csoda, mert tej, vaj, sajt, tejföl majdnem minden menzás kajában van).
Úgyhogy nyeltem egy nagyot és elhatároztam, hogy márpedig minden nap főzni fogok nekik – lehetőleg olyat és úgy, hogy Családunk összes tagja fogyaszthassa. Ide beletartozik a most 10 hónapos Nati, aki 6 hónapos kora óta eszeget zöldséget, gyümölcsöt … Tehát, idén január 1-től minden nap főzök – így legalább tudom, mi kerül a gyomrukba. Teljes “tudat-és hozzáállás váltáson” mentem keresztül – na, azért ez nem ment pikk-pakk :)! – és rájöttem, hogy főzni nem is olyan “katasztrófa”; minden csak tervezés kérdése. A családi kupaktanács 2 hétre előre megtervezi a teljes menüt (mindenki “hasfájásának” és Piroska néni irányelveinek figyelembe vételével). A héten 2 nap főzelék nap, 2x eszünk – kizárólag fehér – húst, halat, méghozzá egymástól távol eső napokon, ami nálunk szerda és vasárnap ( 3 nap kell, amíg a hús kiürül a szervezetből), a tésztanap elmaradhatatlan, mert a gyerekek imádják 🙂 és tartogatunk egy napot a nemzetközi konyha ínyencségei számára … Az elmúlt 1 évben gyakrabban böngészem a receptajánlókat a neten, mint előtte egész életemben :)!
S hogy magában a főzési eljárásokban mit változtattam?
- csak rizslisztet használok (ha valaminek “állaga” kell hogy legyen, mellé burgonyakeményítőt rakok)
- rántáshoz, habaráshoz a rizsliszt mellé főzőtejszínt teszek (az egyetlen tejtermék, ami “büntetlenül” használható laktózérzékenyeknek is)
- étolajat és margarint használok, vajat nem
- az eddigi legjobb gluténmentes mix, amit felfedeztünk, a Schar B-mix (kenyérneműhöz) és C-mix (sütihez, palacsintához – mert azért palacsinta nélkül nem élet az élet :)! Van egy olyan tuti receptem, amiről meg nem mondja senki, hogy nem “hagyományos” módon készült, pedig C mixből van, rizstejjel …)
- nem nagyon eszünk rántott ételeket, de a gyerekek kedvéért néha van rántott husi 🙂 … ezt prézli helyett porrá zúzott rizstallérba forgatjuk …
Az ételek ízvilágának megóvását tekintve fenti apró trükkök kicsit sem “ártanak” annak, ami a tányérra kerül – csupán kicsit tehermentesítik az emésztőrendszered, akkor is, ha semmilyen étel érzékenységed nincs (avagy nem tudsz róla).
Amire figyelj még: nem tanácsos olyan felvágottat fogyasztanod, amiben Na-glutamát szerepel ízfokozóként (ha jól elolvasod a címkét, majdnem mindenben benne van, sajna!) De azért a két német üzletlánc üzleteiben kapható néhány termék (pl. Ponnath csirkemell sonka), amiket nyugodtan fogyaszthatsz.
Minél tudatosabbá kezdesz válni, mint Vásárló – és nem engeded, hogy ezt a sok “szemetet” lenyomják a torkodon -annál inkább rá lesz kényszerítve az élelmiszer ipar, hogy alternatívát ajánljon! Nagyon nézd meg, mit eszel!!!
Az elmúlt néhány írásommal kicsit elkanyarodtam az igazi szakterületemtől, ami a Pilates :)! Nem vagyok dietetikus, sem gasztroenterológus és nem is török ilyen babérokra. A leírtakkal lehet egyet, vagy egyet nem érteni – szíved joga :)! Történetünk elmesélésével saját bőrünkön megélt tapasztalatainkat szerettem volna megosztani Veled. Ha ezzel akár egy embernek sikerült irányt mutatnom, vagy segítenem, már nem volt hiába 🙂 …
Alapvetően azonban Pilates edző vagyok, vagyis – még egy utolsó, a gyermekek táplálkozását érintő írást követően – a suszter visszatér a kaptafájához 🙂 …
Ui.: Utólag végiggondolva: ha Te most nem szeretsz sportolni/ nem találsz időt, hogy napjaidba illeszd a mozgást, akkor ugyanabban a cipőben jársz, mint én anno a főzéssel! Neked is “tudat-és hozzáállás váltáson” kell keresztülmenned … és NE VÁRD MEG, amíg valami olyan történik Veled, vagy a Hozzád közelállókhoz, ami már kényszeríteni fog a változásra … (mint ahogy én tettem a főzéssel) mert a test előbb-utóbb jelez és a változás elkerülhetetlen! S ha megelőzöd a bajt, rájössz majd, nem is olyan “vészes” az egész pl. a mozgás mindennap, na jó, minden más nap 🙂 … A “Pilates13” DVD pontosan ezért született – napi 13 perced csak van Magadra, ugye :)?
11 Responses
Földesiné Fehér Ildikó,
Kedves Ildikó,
Köszönöm a tippeket :)!
Üdv.: Ági
Kedves Ági!
A fiam két évig ditázott liszt- és tejfehérje allergia miatt. A tej megmaradt. A Schar lisztek tényleg nagyon jók. A zsemlemorzsából a Cornito feliratút ajánlom az összetételét ennek találtam a legjobbnak. Margarinból tejmentes az Alsan (hidrogénezett dolgokat sem tartalmaz, a sárga papíros bio, a zöld nem, és abban van citromsav.)Én ezeket reformboltokban szerzem be. A riszliszt mellett lehet használni pl. hajdina lisztet, guarlisztet is, mert ezek gluténmentesek. Egyéként igazad van, ezek az ételek finomak és még egészségesebbek is, mint a hagyományosak. Ajánlok figyelmedbe egy blogot, én nagyon sok jó ötletet találtam itt: http://bibeledel.blogspot.hu/. Valamint nagyon jó dolog a “nyers” édesség (gyümölcsök, magvak, méz) nagyon finom sütiket lehet belőlük készíteni. Sok recept található az interneten ilyen témában.
Minden jót és sok kitartást kívánok!
Ildikó
Kedves Bátorné Erika!
Köszönöm felvilágosító soraidat, azonban el kell oszlatnom azt a tévhitedet, hogy nem vagyok tisztában a sansa és szűz olívaolaj közötti különbséggel. Az hogy, van ahol takarmányolajnak alkalmazzák meg sem lep, hiszen vannak tartományok ahol az olajfák 80 %-ban vannak jelen. Ez a bőség szükségtelenné teszi a “takarékosabb” megoldást- Náluk. Persze az egészségünk megérdemelné, hogy mindig extra szüzet együnk, de mi szükség rá, mikor élettani szempontból melegítés nélkül marad 100 %-os a hatása. (salátára, pirítósra mi is fogyasztjuk, állandóan van itthon!) Antropozófus körökben a szűz olíva olajjal főzést kifejezetten károsnak tartják amiatt, hogy a hidegen sajtolt, mechanikus úton nyert olajban lévő anyagok hamarabb megégnek, s ez szintén károsíthatja az ember szervezetét! Napraforgó olajjal nem élünk, mert családunk több tagja B vércsoportú, s ez az olaj ebből a szempontból kerülendő, mivel számunkra -.
Nálunk a sansa bizonyított a főzés tekintetében. További szép napokat, s köszönöm a figyelmedet: Hné e-Mese.
Kedves mindenki!
A Szendi (paleo)-és Ongaro könyvről írt hosszabb véleményem után, írnék röviden a vaj és margarinról. Aki szereti a vajat, annak nem árt tudni, hogy lehet kapni laktózments vajat is! Hirtelen nem tudom a márkáját (ha látom felismerném..), ha jól rémlik, vagy a sparban, vagy az aldiban vettem ilyet régebben. És létezik laktóz mentes túró rudi is (egész más márkacsalád). Igaz, az semmiképpen sem egészséges 😉
A margarinoknál úgy olvastam, hogy a transzzsírtartalmuk az igazán gázos. Ám a “Bords eve” márkájú margarinban tudtommal nincs transzzsír (legalább is egyszer a miniatűr betűkkel írt összetevők listájánál, alig láthatóan rá volt írva a margarinra ez is, saját szememmel láttam). Több féle margarinjuk van, nem tudom mindegyik mentes-e ettől, jól meg kell nézni. Ám, ezt a margarint nálunk még a kisboltban is lehet kapni.
Fitt, egészséges, szép napokat mindenkinek!
A bejegyzést és a hozzászólásokat egyaránt olvasva, valamint saját eddigi tapasztalataim alapul véve, ha már felmerült egyik kommentben a paleo, arra reflektálnék. Szinte mindegy milyen újabb étrendre vált át az ember, a hagyományostól mindegyik jobb.Tejtermék és glutén mellőzése kitűnő választás.
Szendi Gáborról nem tudom eldönteni, hogy áldás-e, vagy átok.Ugyanis ő alapvetően pszichológus és ha jól tudom, valami programozó matek diplomája is van, tehát se nem pszichiáter, se nem orvos és nem is étkezési szakember, nem dietetikus, tehát étkezés terén kompetens végzettsége nincs. Ám, állandó megmondóembert játszik, és szapulja a pszichiátriát, szapulja az orvosok egy részét, szapulja a dietetikusokat, holott ő a végzettsége szerint egyik sem! Ezt szerintem nem árt vele kapcsolatosan szem előtt tartani…
Nehéz elhinnem, hogy ő, kompetens lenne megítélni, hogy mi a helyes étkezés. Szendinek számos könyvét könyvét olvastam. Csak a táplálkozásira térek rá, de előzményként elmondom más területről, hogy szegény Szendit régen sajátos elvei miatt pszichológusi állásából kirúgták, azóta könyveket ír. Ám, írásaiból úgy jön le, hogy “körülötte volt mindenki a hülye, ő az egyedüli okos”
Étkezésre visszatérve. A paleo étkezést ő hozta be az országba, ő ismertette itthon (más külföldi szerzők munkáit feldolgozva,lefordítva, stb., a paleo étrend nem az ő találmánya, ám nem is magának tulajdonítja), csak szerintem hazánkban ügyesen meg tudja lovagolni a siker hullámait. Egész paleo iparág épült mára már ki. Sok könyvet kiadott már.
Szendi hírlevelére is fel vagyok iratkozva, kétségkívül számos érdekes cikket lefordít, ismertet. Szerintem azokat a cikkeket és olyan dolgokra reflektál szívesen, ami az ő szájízének felel meg (hosszú évek óta figyelemmel kísérem, mind könyvei, mind hírlevele által, tehát nem pillanatnyi benyomás alapján ítélkezem róla, hanem hosszabb távon alakult ki róla személyes véleményem).
Nagyon uncsi lett nekem egy idő után, hogy megmondja a tuttit, okosabbnak képzeli magát az orvosok egy részénél és a dietetikusoktól együttesen is, stb. Szerintem nem kell készpénznek venni amit ír, mert olyan ember nem létezik, aki egyszemélyben mindenhez ért. Szerintem túlságosan elszaladt vele a ló. Ez számomra nem pozitívum, hanem kifejezetten visszatetsző.
Mindezek mellett, a paleo étrendben nagyon sok hasznos dolog van, sok beteg embernek is segített, ez tény, nem lehet elvitatni. Van családtagom, aki paleo étrenddel tartja kordában cukorbetegségét, és köszöni szépen jól van, már gyógyszerezni sem kell. Tehát nem haszontalan Szendi tevékenysége, sőt. Csak számos dolgot nem árt fenntartással kezelni írásaiból, nézeteiből (Privát véleményem, másnak lehet eltérő véleménye).
Szendi mellett/helyett, én igazán jó szívvel egész más könyvet tudnák ajánlani, ami inkább a szemléltváltást segíti elő étkezésünkben.
A hvg kiadó gondozásában megjelent dr. Filippo Ongaro: Úgy egyél, hogy jól legyél című könyvét.
Kedvcsinálónak csatolok egy 9 perces videót, amin a szerző beszél:
http://www.youtube.com/watch?v=c7HEefK1res
A szerző orvos, és űrhajósokkal is foglalkozott az ESA-nál. Sokkal kompetensebbnek érzem étkezési témában, mint Szendit (egyébként vannak közös pontjaik az étkezésben, sok átfedés van a paleóval is, de van amiben nem. Filippo még a jövő orvoslásába is betekintést enged, a nutrigenomika ismertetése által.
Ezt pedig egy cikkben, könyvajánlóban írta ról a hvg. (részlet):
“Meglepő módon ugyanis időnként a Szendi-féle paleolit rendszer és annak érvei köszönnek vissza Ongaro könyvében, csak éppen érvekkel, kutatási adatokkal alátámasztva. A szerzőnek ugyanis ez az elsődleges szakterülete, űrhajósok orvosaként azt kutatta, hogyan lehet az űrutazás során létrejött öregedési folyamatokat visszafordítani.
Az érdekesen, élvezetesen megírt könyv képes meggyőzően érvelni a tehéntej ellen, de megkapja a magáét a cukor is. Ongaro egyik legszimpatikusabb tulajdonsága, hogy bár szenvedélyesen hisz tanaiban, azt hirdeti, ha az olvasó képes akár csak 10 százalékban változtatni életén, annak is jótékony hatása lehet. Úgyhogy semmi mentségünk. (HVG Kiadó)”
Ez pedig a könyvének a linke:
http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=107617&type=22&_v=Ongaro_Filippo_dr_Ugy_egyel_hogy_jol_legyel_
És mielőtt valaki Ongaro könyv ügynöknek tartana, tőle csak ez az egy szem könyvem van, Szenditől meg egy egész gyűjtemény. Szépen elvannak egymás mellett a polcomon, de nem tagadom, az igazi szemléletváltást az étkezésemben, és hozzá a kedvet, nekem nem Szendi, hanem Ongaro könyve hozta meg…
ui: és szerintem sokkal olvasmányosabb, élvezhetőbb a stílusa is, mint a Szendi féle könyveknek.
Kedves Emese!
Ajánlod az olívaolajat (sansa vagy pomace). Nos, én nagyon nem ajánlom. Ugyanis ez egy takarmány olaj! Sokadik préselésből, melegítéssel állítják elő, és nyugati országokban szigorúan tilos emberi fogyasztásra alkalmas áruk között forgalmazni! Ha az extra szűz olívát (hideg első sajtolás),drágának találod, akkor már inkább a napraforgó olaj. Bio boltokban talán még van abból is hidegsajtolású. Sajnos sokan megveszik a sansát, és azt hiszik, hogy lám milyen sokat tettek a saját és a család egészségéért.
Üdv. Erika
Kedves Ági
Nagyon szeretem az írásaidat, mindig tanulok belőlük valamit.
Én vagyok az, akinek az utóiratot címezted…sportolói múltam ellenére mindig van kibúvóm,- legtöbbször az időhiány – hogy ne sportoljak. Pedig az összes CD-d ott áll a polcomon… A kényszerítő erő is megjelent magas vérnyomás formájában. Szóval jöhet a “tudatváltás”!
Ami miatt most én is írok Neked, az szintén a MARGARIN. Tényleg műanyag, és a hidrogénezés miatt is nagyon egészségtelen. Esetleg inkább próbáld ki a KÓKUSZ zsírt vagy a KÓKUSZOLAJAT, ami egészséges és finom is.
Kívánok sok sikert a munkádban, sok jó témát a bloghoz és jó egészséget a családodnak!
Üdvözlettel
Zsuzsa
Szia Ági!
A helyes (akár makrobiotikus, akár paleo…) táplálkozás a másik szívem csücske, a Pilates mellett. Én nagyon élvezem a könnyű ételeket, alig eszem már húst, mert nem kívánom.
A szervezet egy év alatt kitisztul, ha áttér pl. a makrobiotikus ételekre, amelyeknél mindennek megvan az eredeti íze.
Rajtunk múlik, milyen táplálkozási szokásokat adunk át a gyermekeinknek! És ez nem jelenti nálam, hogy rájuk erőltetem a vegetárius étrendet.(Mennyi elhízott család van, ahol hallani sem karnak a változtatásról, pedig sokszor csak ezen múlna.) Jó helyről vegyük a húst!
Felvágottakat több mint 10 éve nem veszek, házi kolbászt és a híres szalámit fogyasztjuk időnként. Tökmagolajat (házit) veszek a férjemnek a piacon; ezt, vagy olívaolajat tesz a pirítósára reggelenként + zöldséget. (És biztos, hogy olcsóbb is, mint a cukros+fehér lisztes péksütik.)
Tonhalas pástétomot is készítünk. Kevesebbet, de jót – ez az alapelv.
Úgy tudom, hogy kölest és kukorica lisztet, kukoricadarát … is fogyaszthatna a férjed.
Üdvözlet Szegedről:
(évfolyamtársad) Noémi
Szia Ági!
Örülök, hogy ilyen témában is írsz. 10 hónapos az én kislányom is és próbálok még tudatosabban odafigyelni az étkezésére, mint az elsőnél! Néha nagyon nehéz betartani a szabályokat és akinek van gyereke, az tudja, hogy nem is olyan egyszerű megetetni mindazt a gyerekkel, amit jót tesz neki. De nem is ez miatt írok. Hanem amiatt, hogy olyan sokféle tanács van és az ember soha nem tudhatja, hogy mikor tesz jót! Például margarin : egy neves szakember állítja, hogy mindössze egy molekula választja el a műanyagtól.
Akkor most mi a helyes?
Üdvözlettel : Andi
Kedves Ági!
Ajánlom a paleo táplálkozást, amely glutén és laktózmentes, amellett szinte minden betegség megelőzésére alkalmas! Bővebben az alábbi honlapon olvashatsz róla, nagyon sok hasznos témát érint.
http://www.tenyek-tevhitek.hu/mezei-elmira-paleolit-etkezesi-tanacsado.htm
Üdvözlettel: JMné Anna
Kedves Ági!
Köszönöm, hogy írtál a konyhatündérré válásodról!
Amiről írtál abból bizony a korosabbaknak ajánlott profitálni- amint írtad is-, hiszen a kímélet fontos 60 fölött mindenképpen!
Azokat a mixeket hol lehet kapni? Mi kisváros vagyunk, itt biztos, hogy nincs, de szívesen kipróbálnám a nátrium-glutamát mentes sonkát is!
A szezámmagot sem eheti a férjed? Mert abba is be szokták forgatni a rántott húst, (azt is meg lehet őrölni is, bár zsíros mag) olíva olajban ajánlatos kisütni (sansában) Más most nem jut eszembe,a továbbiakhoz kívánok örömet is a konyhai munkádhoz, mert majd meglátod, hogy nagyon sok szunnyadó kreatív képességedet fogja felszínre hozni! Szeretetteljes
üdvözlettel: Hné e-Mese.