Viszt Éva, Budapest

Amióta megismertük a tábort, azóta nem hagytunk ki egyetlen évet sem. Azóta minden évben elviszünk két „pálmát” is: én vagyok a legidősebb táborozó (72) és férjem az egyetlen férfi (általában). Mindketten nagyon várjuk a tábort, mert változatos, a mozgás programok megcsinálhatók, még az idősebbeknek és az ügyetlenebbeknek is. A tábor után sokáig rendben van a derekam. Ma már a lumbágó is elkerül, ezt elsősorban a táplálkozásom megváltoztatásával és rendszeres mozgással értem el. Nem felejtettem el, hogy Ági táborának köszönhetem, hogy egy súlyos lumbágó után az 1,5 cm-es lábrövidülésem helyre állt, és azóta is rendben van.
Mindig örülünk annak, hogy találkozunk régi táborozó ismerősökkel az ország minden tájáról és a határokon túlról is és látjuk, hogy az idő telik, de a táborozók kondíciója, életkedve, kinézete egyre jobb lesz. Köszönjük Ági!

 

Még ezek is érdekelhetnek

Keresés

Prés alatt…

Kint verőfényes napsütés – de engem hív a papír. 🙂 Van, amikor nagyon konkrét mondanivalóval ülök le elé és írok Neked. Ám olyan is, amikor

Tovább olvasom ➞

Számvetés

Most ért haza a sétából. A szokatlanul meleg, napsütéses decemberi időjárás hívogatón ölelte át, ahogy a – bőréből örömében majd’ kiugró – kutya nyakára csatolta

Tovább olvasom ➞

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük