Minden tábor után nehéz szavakba önteni, hogy mit gondolok, mit érzek. Olyan mintha haza érkeznék, vagy egy régi baráti társaságba. Jó látni, hogy az eleinte bátortalan nők egyre jobban tornáznak, feloldódnak. Már sokadszor voltam táborba, mindig megerősítést kapok. Elégedetten nézek a tükörbe. Tornázok, élek. Köszönöm ismét és ismét Ági és Erika!
(Ágipilates 20/10.) Túl a 60.-on – Ágipilates táborok eddig ÉS egy fordulópont
2026-09-01
Az íróasztalomnál ülök. Körülölel a Csend. Most különösen jól esik. Már gyerekként is szerettem visszatérni a szeptemberi, „rendes” kerékvágásba. Rendszerint addigra már igencsak untam a
