Minden tábor után nehéz szavakba önteni, hogy mit gondolok, mit érzek. Olyan mintha haza érkeznék, vagy egy régi baráti társaságba. Jó látni, hogy az eleinte bátortalan nők egyre jobban tornáznak, feloldódnak. Már sokadszor voltam táborba, mindig megerősítést kapok. Elégedetten nézek a tükörbe. Tornázok, élek. Köszönöm ismét és ismét Ági és Erika !
10 nap, amikor tényleg dalba borítottuk a feed-et – hogy gyógyuljon a lélek …
2026-08-06
Tisztán emlékszem, mintha ma történt volna … 2024. márciusát írtuk – és én az egyik kedves Ismerősömtől – persze, hogy az Ágipilates Közösség egyik tagjától,
