Ami leginkább foglalkoztat mostanában, az a változás. A fejlődés lehetőségei.
Az egyre mélyülő önismereti út során megjelenő potenciál-kibontakoztatás lehetősége. Talán Te is érzed, hogy nyakig vagyunk a változásban … az egész Emberiség – s ennek keretei között az Egyén is – nyílik felfelé tudati szinten. Persze, nyilván nem mindenki – de aki érzékeny a témára, az nem tudja nem észrevenni az elmozdulást.
Mi, a materialista világba a 70-es, 80-as években – vagy esetleg még előbb – beleszületettek, a korszellemnek megfelelően, jócskán félre lettünk vezetve. Azt mondták nekünk: ha felnősz, elvégzed az egyetemet, lesz egy jól fizető, biztos állásod – megérkeztél. Kész vagy.
Hát csak szólok: soha nem vagy kész! 🙂 Az evolúció nem áll meg annál a szemmel is látható, jól nyomon követhető fázisnál, amikor kisgyerekből tinivé, majd 1x csak felnőtté válunk. Hanem – ideális esetben – az emberi pszichében és tudatban folytatódik tovább!
Mert a Cél – az maga az ÚT. S amikor az ember ráébred erre, az kissé megváltoztatja a „leányzó fekvését”. Többé nem akarsz már bármi áron és minél előbb elérni a célba …
Mint ahogy a makkban is benne foglaltatik a terebélyes, hatalmas tölgyfa genetikai „tervrajza”, ugyanígy a Te lelki DNS-edben is ott van „rejtve” az az emberi potenciál, Akivé válhatsz – és Akivé csakis Te válhatsz. S azért vagy itt, hogy mindezt felfedezd.
Igen ám, de mire van szüksége a makknak, hogy tölgyfa legyen belőle?
Kell, hogy megfelelő talajba kerüljön. Hogy az „őt” körülvevő, fizikai feltételek – vízmennyiség, fényviszonyok, tápanyag-tartalom – kedvezőek legyenek. És kell a kertész részéről az a feltétlen bizalom és tudás, amelyre alapozva meg sem kérdőjelezi, hogy az Univerzum teszi a dolgát; hogy a Természet törvényeinek hatására – ideális körülmények között – az a makk, 1x csak tölgyfává cseperedik. (figyelem! Ezt nem a Kertész csinálja. Ő „csak” gondozza a fát, biztosítja számára a növekedéshez szükséges, ideális körülményeket.)
Ja, és ne feledkezzünk meg a Türelemről sem! Mert ez nem pikk-pakk, egyik napról a másikra történik, hanem az egész egy több stáción áthaladó, jelentős időigényű folyamat (a makkból kikelt facsemete kb. 10-12 év alatt cseperedik fiatal tölgyfává és több évtized, mire „komoly, felnőtt” tölgy lesz belőle)
Még egy érdekes kérdés felvetődik itt: lehet-e egy makkból … mondjuk pálmafa? Esetleg rózsabokor? „Micsoda hülye kérdés …!”- méltatlankodhatsz. Pedig hamarosan látni fogod, hogy nem is annyira … ennek a kérdésnek üzenete van.
A belénk kódolt fejlődés, az önmeghaladás vágya (vagyis a transzcendencia) emberként velünk is itt van!
A kérdés „csak” annyi: mennyire vagy tudatában. Mennyire akarsz és vagy hajlandó foglalkozni vele … hogy amikor úgy érzed, el vagy akadva, mersz-e változtatni. Másképp gondolkodni – és cselekedni. Paradigmát váltani.
Hogy amikor valami nem szolgál már többé, hajlandó vagy-e elengedni – még akkor is, amikor ez kissé félelmetes – és bizalommal várni a következő minőség megjelenését az Életedben. (a makknak is el kell pusztulnia ahhoz, hogy fává transzformálódhasson, mint ahogy a hernyónak is, hogy pillangó lehessen belőle :))
Vagy inkább kétségbeesetten kapaszkodsz a régi-megszokottba, mert nem bírod elviselni az érzést, hogy nem Te irányítod az életed? Mint ahogy tényleg nem …
Szokták mondani, hogy az emberiség legnagyobb problémáját pont az okozza, amire homo sapiensként egyben a legbüszkébbek is vagyunk – ez pedig nem más, mint a 2 fülünk között a fejünkben elhelyezkedő terület 😊
Ha a fejedben rendet tudsz tenni, azzal máris nagyban hozzájárultál a saját fejlődésed ideális körülményeinek megteremtéséhez. S ezzel a „lelki DNS-edbe” beprogramozott, magaddal hozott potenciál kibontakoztatásához. Ilyenkor van az, hogy – végre – „elállsz a saját utadból”.
No de! Vajon miért van az, hogy pálmafa, esetleg rózsabokor akarsz lenni, amikor beléd a tölgyfa van kódolva?! Ugye, hogy nem is olyan „buta” ez a kérdés …?
Az emberiség tetemes hányada pont emiatt boldogtalan. Mert olyasvalaki akar lenni, aki nem ő. Miközben fogalma sincs arról, ki is Ő valójában … pedig ha tudná!
Ahogy James Allen filozófus csodálatosan megfogalmazta: „Egy halhatatlan lélek leszármazottja vagy.” S a legtöbb, amit tehetsz, ha Te – Te mersz lenni. Mindenki más esetleg ellentétes elvárásainak ellenére. A legautentikusabb ÉS legbátrabb dolog, amit tehetsz!
S hogy hogyan kapcsolódik fentiekhez az Ágipilates – és a jubileumi emlékezés?
„Csak” annyiban, hogy ezt az evolúciót, az egyre komplexebbé válást, a megőrizve meghaladást a mi történetünk is remekül példázza. Ahogy teltek-múltak az évek, szépen, fokozatosan, ám nagyon organikusan – és nem meglepő módon, a saját személyes fejlődésemmel párhuzamosan haladva – alakultunk át egyik minőségből a másikba … először csak a Pilatesszel és a mozgással foglalkozva, arról írva szinte minden blogbejegyzést. Aztán megérkeztek az életünkbe – már egész korán, 2007-től, a Ti kérésetekre 🙂 – a táborok, s vele együtt a Közösség iránti igény, annak élménye. Idén a 60. -ra kerül majd sor (!), s ez az, amit egyszerűen imádok! Mert magukon a táborokon belül is hatalmas fejlődés ment végbe …
S ahogy egyre többetekkel dolgoztam együtt, megfigyeltem, hogy a test és a fizikai sík elválaszthatatlan a lét többi dimenziójától. Egyszerűen nem tehetem meg, hogy nem foglalkozom a lélekkel, a mentális sémákkal, a szokásokkal, vagy az énképpel … mert ezek mind-mind hatással vannak a fizikai aktivitásodra, a tested állapotára – gyakran „szabotőr” minőségben. S mint ahogy az olimpiai csapat tagjainál is egy egész csapat – pszichológus, orvos, masszőr stb – dolgozik azon, hogy a „szűk keresztmetszetet” kitágítva a sportolót hozzásegítse a legjobb eredmény eléréséhez, magam is arra jutottam, hogy csakis a holisztikus megközelítés az, amellyel hosszú távon a benned rejlő potenciál kibontakoztatásához hozzá tudok járulni a leginkább.
Így sorra érkeztek az egyre több területet lefedő, online önismereti-és személyiségfejlesztő programok, mint amilyen a „Tudatos Bombanő születik!”, a „Jövőre fiatalabb-járd az utat”, vagy a Tudatos Élet Akadémia Nőknek!
Ahol fantasztikus dolgokat éltünk meg együtt – és Nagy Transzformációknak lehettünk szemtanúi.
A „kis makk” pedig, ami az Ágipilates volt két évtizeddel ezelőtt, a Ti hathatós közreműködésetekkel elkezdett fiatal, majd egyre vastagabb törzsű és szélesebb lombkoronájú tölgyfává cseperedni. Amiért nem tudok elég hálás lenni Neked.
Ez az evolúció – most is zajlik. Mert a tölgyünkben … jó sok potenciál van még. 😉
Merre haladunk jelen pillanatban? Hol a hangsúly?
Egyértelműen a személyiségfejlődés, a tudati minőségek, az energetikai szintlépés foglalkoztat. (Nem véletlenül iratkoztam be az Integrál Akadémia 3 éves képzésére).
Mert egy magasabban elhelyezkedő lépcsőfokról – az egész „táj” más.
A megőrizve-meghaladás útját járom: velünk van továbbra is mindaz, ami eddig is előre vitt – mint a rendszeres Pilates, a mindset-kalibrálás; az önmagunkkal történő, elfogadó és szeretetteljes kapcsolat ápolása; az előre vivő szokások kialakítása – kiegészítve az új tudással-megélésekkel, amiket beépítve szintén hozok Neked.
Így jutottunk el a biznisztől a tudományon keresztül a spiritualitásig … 🙂
S minthogy magam is csak azzá tudok válni, amit a lelki DNS-em hordoz – nem leszek pálmafa, ha a tölgy van belém kódolva – így abba az irányba mozdulok, ahonnan a hívást érzékelem. Így tudok hű maradni önmagamhoz – és hozzád is.
Köszönöm, ha – mindezek ismeretében – továbbra is úgy érzed, szeretnél kapcsolódni hozzám. S ha ez esetleg nem így van, az is teljesen rendben. Akkor azt köszi, hogy eddig megtiszteltél a figyelmeddel!
Ez pedig egy rövid, izgalmas gyakorlat – ha van kedved, próbáld ki!
Önreflexiós gyakorlat
Van kedved játszani velem egy kicsit?
A makk-tölgyfa analógiát a saját életedre alkalmazva és az elmúlt évtizedekre visszanézve, hogy látod, mekkora a tölgyfád jelen pillanatban?
Mire lenne szükséged ahhoz, hogy a beleprogramozott „tervrajz”, annak teljes potenciáljában kibontakozhasson? 😊 Mit tehetnél, hogy ebbe az irányba mozdulj el? (mert változást csak a cselekvés hoz)
És végül, de nem utolsósorban: csak magadnak, otthon, őszintén … azzal vagy-e elfoglalva, hogy épp rózsabokor légy inkább, vagy szeretnéd kihozni magadból „tölgyfaságod” maximumát?
Ha van kedved, oszd meg velünk, itt a blogban, mire jutottál!
Ha pedig úgy érzed, hozott Számodra felismeréseket ez az írás és szívesen olvasnál hasonló jellegű szösszeneteket, írd be: „Szeretnék még több ilyet, Ági!”
Köszönöm, hogy velem vagy a „tölgyfává válás”, a lelki DNS-potenciál kibontakoztatás útján!
Szeretettel: Ági
