(Ágipilates 20/3.) Mint makkban a tölgyfa …

Ami leginkább foglalkoztat mostanában, az a változás. A fejlődés lehetőségei.
Az egyre mélyülő önismereti út során megjelenő potenciál-kibontakoztatás lehetősége. Talán Te is érzed, hogy nyakig vagyunk a változásban … az egész Emberiség – s ennek keretei között az Egyén is – nyílik felfelé tudati szinten. Persze, nyilván nem mindenki – de aki érzékeny a témára, az nem tudja nem észrevenni az elmozdulást.

Mi, a materialista világba a 70-es, 80-as években – vagy esetleg még előbb – beleszületettek, a korszellemnek megfelelően, jócskán félre lettünk vezetve. Azt mondták nekünk: ha felnősz, elvégzed az egyetemet, lesz egy jól fizető, biztos állásod – megérkeztél. Kész vagy.
Hát csak szólok: soha nem vagy kész! 🙂 Az evolúció nem áll meg annál a szemmel is látható, jól nyomon követhető fázisnál, amikor kisgyerekből tinivé, majd 1x csak felnőtté válunk. Hanem – ideális esetben – az emberi pszichében és tudatban folytatódik tovább!
Mert a Cél – az maga az ÚT. S amikor az ember ráébred erre, az kissé megváltoztatja a „leányzó fekvését”. Többé nem akarsz már bármi áron és minél előbb elérni a célba …

Mint ahogy a makkban is benne foglaltatik a terebélyes, hatalmas tölgyfa genetikai „tervrajza”, ugyanígy a Te lelki DNS-edben is ott van „rejtve” az az emberi potenciál, Akivé válhatsz – és Akivé csakis Te válhatsz. S azért vagy itt, hogy mindezt felfedezd.

Igen ám, de mire van szüksége a makknak, hogy tölgyfa legyen belőle?
Kell, hogy megfelelő talajba kerüljön. Hogy az „őt” körülvevő, fizikai feltételek – vízmennyiség, fényviszonyok, tápanyag-tartalom – kedvezőek legyenek. És kell a kertész részéről az a feltétlen bizalom és tudás, amelyre alapozva meg sem kérdőjelezi, hogy az Univerzum teszi a dolgát; hogy a Természet törvényeinek hatására – ideális körülmények között – az a makk, 1x csak tölgyfává cseperedik. (figyelem! Ezt nem a Kertész csinálja. Ő „csak” gondozza a fát, biztosítja számára a növekedéshez szükséges, ideális körülményeket.)
Ja, és ne feledkezzünk meg a Türelemről sem! Mert ez nem pikk-pakk, egyik napról a másikra történik, hanem az egész egy több stáción áthaladó, jelentős időigényű folyamat (a makkból kikelt facsemete kb. 10-12 év alatt cseperedik fiatal tölgyfává és több évtized, mire „komoly, felnőtt” tölgy lesz belőle)

Még egy érdekes kérdés felvetődik itt: lehet-e egy makkból … mondjuk pálmafa? Esetleg rózsabokor? „Micsoda hülye kérdés …!”- méltatlankodhatsz. Pedig hamarosan látni fogod, hogy nem is annyira … ennek a kérdésnek üzenete van.

A belénk kódolt fejlődés, az önmeghaladás vágya (vagyis a transzcendencia) emberként velünk is itt van!
A kérdés „csak” annyi: mennyire vagy tudatában. Mennyire akarsz és vagy hajlandó foglalkozni vele … hogy amikor úgy érzed, el vagy akadva, mersz-e változtatni. Másképp gondolkodni – és cselekedni. Paradigmát váltani.
Hogy amikor valami nem szolgál már többé, hajlandó vagy-e elengedni – még akkor is, amikor ez kissé félelmetes – és bizalommal várni a következő minőség megjelenését az Életedben. (a makknak is el kell pusztulnia ahhoz, hogy fává transzformálódhasson, mint ahogy a hernyónak is, hogy pillangó lehessen belőle :))
Vagy inkább kétségbeesetten kapaszkodsz a régi-megszokottba, mert nem bírod elviselni az érzést, hogy nem Te irányítod az életed? Mint ahogy tényleg nem …

Szokták mondani, hogy az emberiség legnagyobb problémáját pont az okozza, amire homo sapiensként egyben a legbüszkébbek is vagyunk – ez pedig nem más, mint a 2 fülünk között a fejünkben elhelyezkedő terület 😊

Ha a fejedben rendet tudsz tenni, azzal máris nagyban hozzájárultál a saját fejlődésed ideális körülményeinek megteremtéséhez. S ezzel a „lelki DNS-edbe” beprogramozott, magaddal hozott potenciál kibontakoztatásához. Ilyenkor van az, hogy – végre – „elállsz a saját utadból”. 
No de! Vajon miért van az, hogy pálmafa, esetleg rózsabokor akarsz lenni, amikor beléd a tölgyfa van kódolva?! Ugye, hogy nem is olyan „buta” ez a kérdés …?
Az emberiség tetemes hányada pont emiatt boldogtalan. Mert olyasvalaki akar lenni, aki nem ő. Miközben fogalma sincs arról, ki is Ő valójában … pedig ha tudná!


Ahogy James Allen filozófus csodálatosan megfogalmazta: „Egy halhatatlan lélek leszármazottja vagy.” S a legtöbb, amit tehetsz, ha Te – Te mersz lenni. Mindenki más esetleg ellentétes elvárásainak ellenére. A legautentikusabb ÉS legbátrabb dolog, amit tehetsz!

S hogy hogyan kapcsolódik fentiekhez az Ágipilates – és a jubileumi emlékezés?
„Csak” annyiban, hogy ezt az evolúciót, az egyre komplexebbé válást, a megőrizve meghaladást a mi történetünk is remekül példázza. Ahogy teltek-múltak az évek, szépen, fokozatosan, ám nagyon organikusan – és nem meglepő módon, a saját személyes fejlődésemmel párhuzamosan haladva – alakultunk át egyik minőségből a másikba … először csak a Pilatesszel és a mozgással foglalkozva, arról írva szinte minden blogbejegyzést. Aztán megérkeztek az életünkbe – már egész korán, 2007-től, a Ti kérésetekre 🙂 – a táborok, s vele együtt a Közösség iránti igény, annak élménye. Idén a 60. -ra kerül majd sor (!), s ez az, amit egyszerűen imádok! Mert magukon a táborokon belül is hatalmas fejlődés ment végbe …

S ahogy egyre többetekkel dolgoztam együtt, megfigyeltem, hogy a test és a fizikai  sík elválaszthatatlan a lét többi dimenziójától. Egyszerűen nem tehetem meg, hogy nem foglalkozom a lélekkel, a mentális sémákkal, a szokásokkal, vagy az énképpel … mert ezek mind-mind hatással vannak a fizikai aktivitásodra, a tested állapotára – gyakran „szabotőr” minőségben. S mint ahogy az olimpiai csapat tagjainál is egy egész csapat – pszichológus, orvos, masszőr stb – dolgozik azon, hogy a „szűk keresztmetszetet” kitágítva a sportolót hozzásegítse a legjobb eredmény eléréséhez, magam is arra jutottam, hogy csakis a holisztikus megközelítés az, amellyel hosszú távon a benned rejlő potenciál kibontakoztatásához hozzá tudok járulni a leginkább.

Így sorra érkeztek az egyre több területet lefedő, online önismereti-és személyiségfejlesztő programok, mint amilyen a „Tudatos Bombanő születik!”, a „Jövőre fiatalabb-járd az utat”, vagy a Tudatos Élet Akadémia Nőknek!
Ahol fantasztikus dolgokat éltünk meg együtt – és Nagy Transzformációknak lehettünk szemtanúi.

A „kis makk” pedig, ami az Ágipilates volt két évtizeddel ezelőtt, a Ti hathatós közreműködésetekkel elkezdett fiatal, majd egyre vastagabb törzsű és szélesebb lombkoronájú tölgyfává cseperedni. Amiért nem tudok elég hálás lenni Neked.
Ez az evolúció – most is zajlik. Mert a tölgyünkben … jó sok potenciál van még. 😉

Merre haladunk jelen pillanatban? Hol a hangsúly?
Egyértelműen a személyiségfejlődés, a tudati minőségek, az energetikai szintlépés foglalkoztat. (Nem véletlenül iratkoztam be az Integrál Akadémia 3 éves képzésére).
Mert egy magasabban elhelyezkedő lépcsőfokról – az egész „táj” más.
A megőrizve-meghaladás útját járom: velünk van továbbra is mindaz, ami eddig is előre vitt – mint a rendszeres Pilates, a mindset-kalibrálás; az önmagunkkal történő, elfogadó és szeretetteljes kapcsolat ápolása; az előre vivő szokások kialakítása – kiegészítve az új tudással-megélésekkel, amiket beépítve szintén hozok Neked.
Így jutottunk el a biznisztől a tudományon keresztül a spiritualitásig … 🙂

S minthogy magam is csak azzá tudok válni, amit a lelki DNS-em hordoz – nem leszek pálmafa, ha a tölgy van belém kódolva – így abba az irányba mozdulok, ahonnan a hívást érzékelem. Így tudok hű maradni önmagamhoz – és hozzád is.
Köszönöm, ha – mindezek ismeretében – továbbra is úgy érzed, szeretnél kapcsolódni hozzám. S ha ez esetleg nem így van, az is teljesen rendben. Akkor azt köszi, hogy eddig megtiszteltél a figyelmeddel!

Ez pedig egy rövid, izgalmas gyakorlat – ha van kedved, próbáld ki!

Önreflexiós gyakorlat

Van kedved játszani velem egy kicsit?
A makk-tölgyfa analógiát a saját életedre alkalmazva és az elmúlt évtizedekre visszanézve, hogy látod, mekkora a tölgyfád jelen pillanatban?
Mire lenne szükséged ahhoz, hogy a beleprogramozott „tervrajz”, annak teljes potenciáljában kibontakozhasson? 😊 Mit tehetnél, hogy ebbe az irányba mozdulj el? (mert változást csak a cselekvés hoz)
És végül, de nem utolsósorban: csak magadnak, otthon, őszintén … azzal vagy-e elfoglalva, hogy épp rózsabokor légy inkább, vagy szeretnéd kihozni magadból „tölgyfaságod” maximumát?

Ha van kedved, oszd meg velünk, itt a blogban, mire jutottál!
Ha pedig úgy érzed, hozott Számodra felismeréseket ez az írás és szívesen olvasnál hasonló jellegű szösszeneteket, írd be: „Szeretnék még több ilyet, Ági!”

Köszönöm, hogy velem vagy a „tölgyfává válás”, a lelki DNS-potenciál kibontakoztatás útján!

Szeretettel: Ági



Még ezek is érdekelhetnek

Keresés

8 Responses

  1. Kedves Ági! Szeretnék, mégy több ilyet. szeretnék tölgyfa lenni és nem rózsabokor bár csodálatos virág a rózsa és a kedvenc virágom is. De ennek ellenére “szeretnék Tölgyfa lenni”. A magot elültettem már, várom a kibontakozást, de addig is hosszú az utam, tudom. Az írásaid mindig inspirálnak, annyit leírnék magamról, gyalogló klubot vezetek, minden héten hétfőn viszem a csapatomat különböző helyekre gyalogolni, a csapat életkora 60-tól 82 évesig. Nagyon különbözőek, de nagyon szerethetők és szeretem is Őket. Sokat kell velük foglalkozni, hogy a lelkesedésük ne vesszen el, meg magammal is sokat kell foglalkoznom, hogy az én lelkesedésem sem hagyjon el. amit nagyon nem szeretnék. Köszönöm, hogy elolvasod amit írtam, és az írásaidat is köszönöm.

    1. Kedves Zsuzsám,

      Wow, ez igen!
      Fantasztikus, amit csinálsz – a Nőknek nagy szüksége van az ilyen jellegű törődésre és a klassz, női energiákra! 🙂
      Köszönöm, hogy aktívan tartod őket, nagyon fontos küldetés – pláne ebben az életkorban! Nem csak a mozgás része – a Közösség tán még inkább. Ad egyfajta célt is az ember életének.
      Biztos vagyok abban, hogy már most is a kibontakozás útját járod – és szerintem máris olyan Tölgyfa vagy, amely lombjának árnyékában sok Hölgy tud feltöltődni, megpihenni!
      Ha bármiben tudok segíteni, csak írd!

      Sok szeretettel: Ági

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük