Kedves Ági!
Nagyon megörültem levelednek. A húsvéti ünnepek elmúltak, remélem azért volt időd pihenni és ünnepelni is. Köszönöm a jókívánságokat.
Lányaimnál voltam, közösen eltöltöttünk egy napot, Szüleimnél és testvéremnél is voltam. Talán írtam, hogy 58 éves leszek idén, és nagyon szeretnék még testben is fiatalos maradni. Szeretem a kazettádat, de nem mindig van időm használni.
Nagyon szomorú, hogy fiatalon elment Kaszás Attila. Sajnos nem láttam színházban szerepelni. Igen igazad van, nem tudhatjuk mikor mi fog történni. Segíteni kellene egymást, vagy jobban figyelni magunkra is, másokra is! Te adsz valami fogódzót az embereknek, megteszed feléjük az első lépést, amit van aki elfogad és használ, van aki nem. Az Ő választása. Nagyszerű, amit adsz! Ezért csak köszönet jár Neked és a körülötted tevékenykedőknek, akik ezt a munkát Veled együtt végzik.
Most egy olyen problémára szeretnék tanácsot kérni Tőled, ami hetek óta foglalkoztat.
2006 szeptember elején elindultam és október közepén érkeztem haza a Spanyolországi Szent Jakab zarándokútról a Caminoról. A 900 km-es gyalog út során kb: 150 km-t tettem meg busszal, a többit gyalogosan. Az út előtt 3x mentünk a 10-12 kg-os hátizsákkal túrázni, bicikliztem és úsztam is elég rendszeresen. A Pireneusokon átkelve, már éreztem, hogy fáj a térdem. Pihentem a zarándokszállásokon minden délután. A térdemen gumi térdvédő volt a gyaloglás alatt és két túrabot segített a lejtőkön és a meredek hegymeneteken felfelé. Vigyázva haladtunk a sok kő tetején, és a vízhólyagokon kívül túl sok problémánk nem is volt. A kis csapat, akikkel elindultam, egy férfi és mi hárman nők voltunk.
Hazaérkezésünk után, semmi bajom nem volt a lábammal. Februárban elmentem dolgozni egy hónapra. A munkám során 6-8 órát állnom kellett, naponta jártam lépcsőn le, vagy fel. Nagyon elfáradtam és az egy hónap letelte után, a térdem nagyon fájt. Sajnos a Pilates gyakorlatokat nem csináltam már, nem volt módom a munka miatt. Előtte sem csináltam rendszeresen, csak néha-néha amikor otthon voltam.
Elmentem az orvoshoz, aki visszérgyulladásra gyanakodott. A sebészeten azt mondta az orvos, hogy ez nem visszér, hanem valószínűleg izületi probléma. A bal térdem fáj, pontosabban hátul a térdhajlat, borogatom, kenem, és pihentetem, hacsak lehet, felrakom a lábam. Ezeket a fájdalmakat éreztem a Camino alatt is, de ott haladni kellett. Amikor végképp úgy éreztem, hogy nem bírom, akkor ültünk fel a buszra. Az Út során, találkoztunk fiatalokkal és idősekkel is, akik kénytelenek voltak visszafordulni, vagy befejezni a zarándok utat, mert a térdük nem bírta, megdagadt, menni alig bírtak, csak csoszogtak.
Beszélgettem olyan emberekkel, akiknek a térdét megoperálták, hetekig gipszben feküdtek, vagy ültek és hosszadalmas gyógyulás után kezdtek el bicegni, járni. Én nem szeretném, ha megoperálnák a térdem.
Ági, szeretném kérdezni Tőled, tornázhatok ilyen lábbal (gondolom a fájdalom határig)? Nem hajlik úgy mint a másik, vagy válogassak a gyakorlatok közül? Tudom, talán fogynom is kellene, 165 cm magas vagyok kb., és 72-75 kg a súlyom.
Amikor hirdetted, hogy Pilates edzőket keresel és oktatásuk is lesz, még arra is gondoltam, milyen jó lenne jelentkezni. Aztán elhessegettem a gondolatot, idős is vagyok, túlsúlyos is vagyok, most meg ez a fájdalom…
Nem akarom elhagyni magam, ezért gyalogolni szoktam, ha mást nem, két troli megállót gyalogolok, ez kb.15 perc séta. Tudom, nem sok, de a végére egész jól belejövök, nem sántikálok. Elindulni nehéz, és a lépcsőn járás is rossz.
A hátam nem fáj, csak néha, ha túl sokat ülök (rosszul) a számítógép előtt. A gyakorlatok azonban nagyon jók!
Kedves Ági! Kérlek, ha időd lesz, adj tanácsot, addig is megpróbálok figyelni magamra és mozogni amennyire tudok.
Köszönöm szépen, hogy sok elfoglaltságod mellett velem is tudsz foglalkozni
Sok szeretettel gondolok Rád:
Anna
