Ági

Ed Foreman

“A győztesek azok az emberek, akik szokásukká teszik, hogy megtegyenek olyan dolgokat, amelyeket a veszteseknek túl kényelmetlen megtenni.”

Tovább olvasom ➞

A Legjobb Külföldi Sztori – holtverseny! Tisch Renáta, Peking és Héring-Vincze Tünde, Torontó

Kedves Ági!

Ezúttal nem én kapok levelet tőled, hanem fordítva! 🙂 Bár egyszer már megköszöntem Neked röviden, hogy elkészítetted a DVD-ket, amivel megkönnyítetted egy kicsit az életem, de azért most leírom hosszabban hogyan is alakult pontosan az én történetem.

Két évvel ezelőtt úgy hozta a sors, hogy a férjem Kínában kapott állást és én persze jöttem vele… Akkor még nem is sejtettem, hogy a “láblógatás” bizony depresszióval is járhat. Nekem ugyanis nincs itt állásom és egész napot egyedül töltöttem- legtöbbször a négy fal között. Mit is lehet a lakásban csinálni társaság hijján?…

Hát persze, hogy a netet bújtam napi több órában… Néhány hónap alatt meg is lett az eredménye: rossz tartás és “természetesen” jött a hátfájás is ezzel együtt… Na és 8 plusz kiló… :-O

Évente kétszer hazalátogattunk és már alig vártam a következő alkalmat, hogy torna DVD-kkel megpakolva térhessek vissza. Rászántam magam a mozgásra és volt miből válogatnom. Szinte minden nap másik fitneszguruval tornáztam “együtt”… De egyáltalán nem élveztem. Az egyikben kikészült a térdem a terheléstől, a másiktól a falra másztam a 60-80-szor ismétlendő gyakorlatoktól, a harmadiknak a techno zenéjétől kaptam fejfájást, vagy csak szimplán ideges lettem tőle… Tehát a DVD-k a polcon porosodtak ezentúl én meg ismét neteztem…

Ott találtam rá a Pilatesre… Naháááát, milyen kellemes, megnyugtató zene, nincsen semmi “ugribugri”, semmi, amitől fájna a fejem, vagy kiverne a hideg veríték! 🙂 Gyors telefon anyunak: “Azonnal megrendelni!!!!” Pár hónap múlva a következő hazalátogatás után már végre egy hasznos DVD-vel tértem vissza Pekingbe.

Elkezdtem csinálni és egy hónap után már nemcsak hogy élveztem, de ha kimaradt egy nap, egyenesen hiányzott! Jól esett a mozgás és a hátfájásom már két hónap után a múlté lett. 🙂 Aztán jött a babánk és nem mertem mozogni (első gyerek, ki tudja mit bírok…) A terhesség ismét “fájóssá” tette a hátamat, de nemrég újra kezdtem a gyakorlatokat és megint segített.

Még csak egy hónapja csinálom, de sokkal jobb a közérzetem már. Végre egy torna, amit szeretek, nem teher végigmozogni, hanem öröm. Engem nagyon ellazít.
A zene, a lassú, megtervezett mozdulatok. Ha fáradt vagyok, akkor is jólesik a Pilates. Olyankor csukott szemmel szoktam tornázni és csak élvezem, hogy érzem az izmaimat… Mindenkinek ajánlom!

Szeretettel:

Tisch Renáta, Pekingből

Tovább olvasom ➞